Világosságváró FIF túra

2021. 12. 20. | Szabó István

2021. december 18-án, szombat délután, és advent utolsó vasárnapjának előestéjén volt a FIF túrák remélhetőleg hosszú sorának első alkalma.

FIF túra Hosszúaszóba

Azon gondolkoztunk, hogy mi lehet egy alkalom a találkozásra, fiataloknak, Erdély szerte, környékbeli de akár távolabb élő társainkkal. Egy gyűjtőpont, de ami nem csak összeterel, hanem keretet biztosít a találkozásra, kapcsolódásra. Hogy tudnánk kilépni a megszokott kis köreinkből, kinyílni, és kinyúlni valaki új felé, hogy élettel teljenek meg a napjaink, a hely ahol élünk?

A FIF túra nem válasz minderre, de egy lépés e felé. Ha már összegyűlünk akkor csináljunk valami jót, amit amúgy is szeretünk, ami egészséges testileg, és lelkileg. A mozgás, a friss levegő, a természet kiemel a zajból, oldja az akadályokat magunk, mások és a Isten felé is. Az alap amin együtt vagyunk pedig Ő. Jó az egyedül megélt lelkiség, de a közösen megélt néha talán még jobb.

Világosságváró FIF túra

Világosságváró túra névre hallgatott ez az akalom. Az évben ilyenkor a leghosszabbak az éjszakák, és legrövidebbek a nappalok. Ilyenkor érezzük leginkább a világosság hiányát, de ez a sóvárgás érzékennyé is tesz arra, hogy belül keressük a Világosságot.

Túravezetőnk Váncsa Zalán volt, szenvedélyes természetjáró, és a lelki vezetésben a Szentléleknek Csapai Árpád segédkezett, aki a fizikai úton levés mellett, a figyelmünk a karácsony felé vezető lelki utazásra irányítását ajánlotta. A kirándulást játékkal indítottuk, a hosszúaszói Mária-kápolnánál csendes imába kapcsolódtunk, a Xántusz kápolnánál – már félhomályban – megyújtottuk a négy gyertyát énekszó melett, végül sötétben visszaérkezve a kiindulópontra, a Csíksomlyói Kegytemplom udvarának egy szélvédett sarkába egy nagy köröleléssel zártuk a túránkat.

Világosságváró FIF túra

A 11 fős kis csapat, egyik tagjának élménybeszámolója:

„Nehéz mézes-mázas réteg nélkül, mégis hitelesen mesélnem a megélt csodákról. Viszont Abbé Pierre francia szerzetes intése nyomán úgy érzem, mégis szólnom kell: »mielőtt elmész, mondd el, amit tudsz «. Egy verőfényes szombat kora délutánon gyalogtúrára indultam többedmagammal Hosszúaszóba, a mára már elnéptelenedett faluba. Csendben és egymással beszélgetve, hegynek fel és hegynek le, napsütésben és zord sötétségben haladtunk; fahéjas keksz és gyertyaláng volt tápláló eledelünk. Szeretem a fahéjas kekszet: körkörösen halad, nincs rajta felesleges díszítés és ízeit érzékelve erőre kapnak az elcsigázott végtagok. Számomra ilyen volt ez a kirándulás: az indulási ponthoz megérkezve, a Szentlélek és közvetítőinek szavait munkálkodni hagyva magamban másnap tanúja voltam a gondviselés reményteljes jelenlétének ott, ahonnan ezt én egyáltalán nem is vártam volna. Érdemes kinyitni és nyitva hagyni figyelmünket a világra: karácsonyi csodák kerekedhetnek belőle.”

Világosságváró FIF túra

Fahéjas, kekszben bővelkedő áldott ünnepet kívánok!

 

Süket Hunor

főszervező

 


 

Legfrissebb hírek

A fif.ma sütiket használ, hogy finoman működjön.


És tényleg! Weboldalunk a felhasználói élmény fokozása, illetve a biztonságos és optimális böngészés érdekében használja a sütiket. 

Süti tájékoztatónkat ITT, az Adatkezelési Szabályzatot pedig ITT olvashatod át.

Süti választás