Szeptember 18-20. között zajlott a szelterszfürdői Boldog Özséb Ifjúsági Házban a Teljes Szívvel képzések utolsó hétvégéje, amelyet sokan csak vizsgahétvégeként emlegetnek, hiszen ekkor állnak a résztvevők az utolsó próbájuk elé. A képzés 6 alkalma során egy „világítótornyot építgettünk”: alapokat ástunk és öntöttünk önismerettel és a kérügma tanításaival, falakat emeltünk a vezetői kompetenciák fejlesztésével, és most jött el az ideje, hogy megnézzük, világít-e.

Péntek este még egy utolsó, különleges tanítást hallgattak a fiatalok „Hogyan tovább TSZ után?” címmel. Különlegességét az adta, hogy az issimo (amely valójában a TSZ továbbképzése) egyik tagja, Pakot Kata készült nekik ezzel a témában, régi TSZ-esek és a saját tapasztalatait bevonva arról, hogy mihez kezdjünk a TSZ-en kapott ajándékokkal: hogyan kamatoztassuk az itt szerzett tapasztalatokat a közösségeinkben, és hogyan maradjunk meg az istenkeresés útján.

Szombat délelőtt, ugyancsak az issimósok segítségével még átismételték a fiatalok a TSZ előző hétvégéin elhangzott legfontosabb tanításokat, majd megírták az írásbeli vizsgát. Ezen mindannyian sikeresen szerepeltek, így délután elkezdődhettek a szóbeli vizsgák. Több állomáson kellett végigmenjenek, ahol különböző témakörökben számoltak be tudásukról. A Forte képzés résztvevői gyakorlati, zenei vizsgát is teljesítettek, bebizonyítva, hogy nem volt hiábavaló a sok közös próba és zenélés.

A sikeres vizsgák után este ünnepi bankettre került sor. Az ünneplést a Te Deum eléneklésével kezdtük, hiszen a TSZ is úgymond a tanév végéhez érrkezette, ezért méltó, hogy így adjunk hálát az Úrnak, aki az egész képzés során vezette és megáldotta mind a résztvevőket, mind a szervezőcsapatot. Majd következett a diplomák átadása, az ünnepi vacsora és meglepetésként egy TSZ kiadású csapatos hitster, amit nagy lelkesedéssel fogadtak a résztvevők. Ezuátn éjfélig tartó tánccal, bulival zártuk a TSZ utolsó teljes napját. Szívmelengető volt látni, hogy a résztvevők, felszusszanva a vizsgadrukktól, felszabadultan táncolnak, igazi közösségként, ugyanazon kirobbanó örömmel.

Vasárnap a reggeli ima után visszatekintettünk a 6 hétvége alatt megtett közös utunkra, és mindannyian döntést hoztunk, hogy szeretnénk-e világítótoronyként más fiatalok között szolgálni, vagy Isten fényét inkább a családjaink, barátaink körébe, szűkebb környezetünkbe visszük el. Az utolsó mentorcsoportos beszélgetés során elbúcsúztunk azoktól, akik az elmúlt fél évben legközelebbi társainkká váltak TSZ-es utunkon. És hát igen, egy ilyen pillanat nem mentes a könnyektől. De ezek jelzik, hogy milyen értékes kapcsolatokat adott a TSZ nekünk. A TSZ-esek szülei is hivatalosak voltak az utolsó napra, egy műhelymunkára az online biztonság témájában. Végül közösen, szentmisével ünnepelve zártuk az idei Teljes Szívvel képzést.

A fiatalok ragyogtak. És ez olyan fény, ami nem evilági, Jézus örömét és szépségét árasztották. Ahogy sokan tanúságot is tettek róla, talákoztak Istennel ezeken az alkalmakon, és Ő az életük része, legfontosabb szereplője lett. És ez a TSZ sikere. Ha nem is lesznek mind vezetők, Jézus bennük él, és több nem is kell. Soli Deo Gloria!

Botár Márta